Nézzük a legkisebb építőelemeket amivel PHP alatt tevékenykedhetünk: Ezek a Változók és a Konstansok, amelyek valamennyi nyelv részét képezik.
I. Változók és Konstansok
A változókat a $ jellel deklarálhatjuk (határozhatjuk meg), melyet a változó neve kell, hogy kövessen:
$nev // ebben az esetben egy "nev" nevű változót hoztunk létre, ami jelenleg üres
Fontos! A változók nevével kapcsolatban figyelni kell néhány dologra, például nem hozhatunk létre olyat névvel ellátott változót, amely foglalt szóként szerepel a nyelvben, illetve nem használhatunk szóközt. Utóbbi elkerülésére az "alulvonás" karaktert szokták használni.
Mostmár tudjuk, milyen szintaktikai követelményeknek kell eleget tennünk a változók létrehozásánál, most nézzük meg, milyen típusokat használhatunk.
Alaptípusok:
- egész szám
- float (lebegőpontos szám)
- string (karaktersorozat)
- boolean (logikai)
$szam = 1548 //egész szám
$egy_szam = 1548.148 //lebegőpontos érték
$nev = "Valaki" //string
$igaz = true //boolean érték
Fontos: A nyelv különbséget tesz a kis- és nagybetűk között, tehát a $valaki nem azonos a $VaLaKI változóval. Természetesen létezik még számtalan típus, de most csak a leggyakrabban használtakat mutattam (mutatom) be.
Ha már képesek vagyunk különböző típusokat létrehozni, nézzünk néhány változókkal kapcsolatos egyszerű de annál hasznosabb függvényt:
Az isset() függvény segítségével ellenőrizhetjük, hogy az adott változó létezik-e vagy sem.
$teszt = "hello";
$eredmeny = isset($teszt);
//az $eredmeny változó ebben az esetben logikai típust vesz fel, s aszerint értékelődik ki, hogy létezik-e a $teszt változó, vagy sem
echo $eredmeny;
//az "echo" és a "print" parancsokkal irathatunk ki valamit a képernyőre - itt 1-et ír ki, ha a $teszt létezik, és semmit sem ír ki, ha nem létezik. Ez a legegyszerűbb módszere a logikai vizsgálatnak.
Változók hatásköre:
A hatáskör azt határozza meg, hogy a változók a program melyik részében használhatók. A függvényen kívüli változók a függvény belsejében nem használhatók, s ez fordítva is igaz. Az egyes adatok hatásköre eltérő és változtatható. Lehetőségünk van olyan változókat létrehozni, amelyek globális érvényűek, tehát átnyúlnak a függvények és más elemek határain, de ezt nekünk kell beállítanunk a kódolás során.
Konstansok: A konstansok annyiban különböznek a változóktól, hogy futásidőben nem változtathatjuk meg a tartalmukat, vagyis a deklaráció begépeléskor történik. Egy konstans létrehozása:
define("keresztnev","Dávid")
Fontos: A konstansok a define parancs segítségével hozhatók létre (első paraméter a konstans neve, a második pedig az értéke), s hatókörük globális, tehát a program bármely részéből elérhetők, ellentétben a változókkal.
II. Műveletek az adatokkal
A PHP számtalan lehetőséget biztosít az adatbázisokban tárolt és a html lapoknak közvetített adatok feldolgozására, ellenőrzésére.
Operátorok: +, -, *, /, =, ==, ===, !=, !==, +=, $, &, <, >, <=, >=, %
Hozzárendelő operátor: = (egyenlőség jel)
A változók és konstansok értékadási operátora. Pl.: $datum = 1990 //a bal oldali változóhoz a jobb oldali értéket rendeli hozzá
Összehasonlító operátorok: ==, ===, !=, !==
Két értéket hasonlítanak össze. A == operátor helyett ajánlott a === használata, mert előbbi a zéró és a hamis értékeket nem tudja megkülönböztetni, s ez sokszor hibához vezethet, főleg adatbázisokkal való kommunikáció esetén.
A != (nem egyenlő) a == ellentettje, a !== (nem egyenlő) pedig a === ellentettje.
0 === 0 //igaz
20 == 20 //igaz
10 == 5 //hamis
50 <= 50 //igaz
0 === false //hamis
Aritmetikai operátorok: + (összeadás) , - (kivonás) , * (szorzás) , / (osztás) , % (maradékképzés)
Az aritmetikai műveletek eredményeként mindig float (lebegőpontos) értéket kapunk, ha a bemeneten is float értékek találhatók.
Sztringoperátorok: . (összefűzés), .= (sztring végéhez csatolás)
$keresztnev = "John";
$vezeteknev = "Yoh";
$nev = $vezeteknev . $keresztnev; //eredmény : "Yoh John"
$nev .= "Billy"; //a $nev végül így néz ki: "Yoh John Billy"
III. Függvények
Ajánlott a programunk azon részeit, amelyek önálló munkavégzésre képesek, függvényekben tárolni. Miért? Mert egy jól megírt függvényt újra tudsz hasznosítani, illetve egyszerre több projektben is tudsz alkalmazni, minimális változtatásokkal.
Ezzel időt és energiát takarítasz meg, ami az esetek többségében nagyban lecsökkentheti a fejlesztés időtartamát.
Függvény létrehozása:
function szamol() {
//függvény magja
}
Minden függvény a "function" kulcsszóval kezdődik, ezt követi a függvény neve, majd a kapcsos zárójelek közé kerül a függvény-mag (amit csinál).
